A gumiabroncsok rendkívül sokszínűek (nem szó szerint) – változó méretek, különböző márkák és mintázatok, rengeteg adat és kismillió speciális tulajdonság. Ezek között néha még egy szakmabelinek is nehézkes eligazodnia, emiatt fontos, hogy bárki hozzájuthasson azokhoz az információkhoz, melyek a lehető legjobban segítenek rátalálni a megfelelő gumira. Ezeket szedtük össze az alábbi pontokban.
Ebben a részben elsősorban a gumiabroncsok technikai paramétereivel kapcsolatos kérdésekre adunk választ.
A legfontosabb számok a gumi oldalán az abroncs méretét jelölik. Nézzünk egy gyakori példát:
Az első szám, vagyis a 205 a futófelület szélességét jelenti, mm-ben megadva. Kisebb, kompakt autók esetén ez jellemzően 155-195 körüli érték, míg a nagyobb, erősebb autók esetén az extra szélesség nagyobb tapadást is jelent, így akár 225-355 mm közötti abroncsok is felkerülhetnek.
A /55 a magasságot jelenti, azonban nem milliméterben, ahogy sokan gondolják. Ez a szám a szélességhez viszonyított arányt jelenti, százalékban. Azaz a fenti esetben a gumiabroncs magassága 205-nek az 55%-a, ami 113 mm-t jelent.
A sorban következő jelölés a gumiabroncs szerkezetre vonatkozik. A két leginkább elterjedt jelölés a D (diagonál) és az R (radiál).
A következő gumiabroncs jelölés a keréktárcsa-átmérő. A colban megadott érték azt mutatja, hogy mekkora átmérőjű felnire illeszkedik a gumiabroncs. A példában ez 16.
A sebességindex a maximálisan megengedett sebességet határozza meg. A gumiabroncs oldalfalán egy betű jelöli. Például: 205/55 R16 91H
Sebességindex (SI) | Maximális sebesség | Sebességindex (SI) | Maximális sebesség |
A1 | 5 km/h | K | 110 km/h |
A2 | 10 km/h | L | 120 km/h |
A3 | 15 km/h | M | 130 km/h |
A4 | 20 km/h | N | 140 km/h |
A5 | 25 km/h | P | 150 km/h |
A6 | 30 km/h | Q | 160 km/h |
A7 | 35 km/h | R | 170 km/h |
A8 | 40 km/h | S | 180 km/h |
B | 50 km/h | T | 190 km/h |
C | 60 km/h | U | 200 km/h |
D | 65 km/h | H | 210 km/h |
E | 70 km/h | V | 240 km/h |
F | 80 km/h | W | 270 km/h |
G | 90 km/h | Y | 300 km/h |
J | 100 km/h | ZR | 240 km/h felett |
A gumi terhelési indexét az abroncs oldalán LI (Load Index) felirat jelöli. A szám azt mutatja meg, hogy hány kg-ig terhelhető az adott abroncs. Természetesen ezt az értéket fel kell szorozni a kerekek számával, hogy megkapjuk a maximális terhelhetőséget.
LI | kg | LI | kg | LI | kg | LI | kg | LI | kg |
50 | 190 | 65 | 290 | 80 | 450 | 95 | 690 | 110 | 1060 |
51 | 195 | 66 | 300 | 81 | 462 | 96 | 710 | 111 | 1090 |
52 | 200 | 67 | 307 | 82 | 475 | 97 | 730 | 112 | 1120 |
53 | 206 | 68 | 315 | 83 | 487 | 98 | 750 | 113 | 1150 |
54 | 212 | 69 | 325 | 84 | 500 | 99 | 775 | 114 | 1180 |
55 | 218 | 70 | 335 | 85 | 515 | 100 | 800 | 115 | 1215 |
56 | 224 | 71 | 343 | 86 | 530 | 101 | 825 | 116 | 1250 |
57 | 230 | 72 | 355 | 87 | 545 | 102 | 850 | 117 | 1285 |
58 | 236 | 73 | 365 | 88 | 560 | 103 | 875 | 118 | 1320 |
59 | 243 | 74 | 375 | 89 | 580 | 104 | 900 | 119 | 1360 |
60 | 250 | 75 | 387 | 90 | 600 | 105 | 925 | 120 | 1400 |
61 | 257 | 76 | 400 | 91 | 615 | 106 | 950 | 121 | 1450 |
62 | 265 | 77 | 412 | 92 | 630 | 107 | 975 | 122 | 1500 |
63 | 272 | 78 | 425 | 93 | 650 | 108 | 1000 | 123 | 1550 |
64 | 280 | 79 | 437 | 94 | 670 | 109 | 1030 | 124 | 1600 |
Nemcsak a teljesítmény, hanem maga a vezetés biztonsága múlhat azon, hogy az autón használt gumiabroncsok barázdamélysége a szükséges tartományban van-e. Különösen akkor jelentkezhet ennek a fontossága, amikor kedvezőtlen időjárási körülmények között történik a vezetés.
Az például egy általános kiindulási alapként értelmezhető, hogy a nyári személyautó gumik profilmélysége megközelítőleg a 6-8 mm körüli tartományba esik. Téli gumiabroncsoknál ez kissé eltérhet, hozzávetőlegesen 7,5-9 mm gyári profilmélységre lehet számítani.
Ehhez képest a törvényileg előírt kötelező profilmélység 1,6 mm, ezt a mélységet kell minden esetben elérnie az abroncs teljes felületének. A gumisszakma ajánlása ennél szigorúbb, téli és nyári abroncsokra egyaránt a 4 mm-es határt húzza meg, mint javasolt minimum.
Az M+S jelöléssel ellátott abroncsok különleges mintázati kialakításuk, alapanyag-összetételük és szerkezeti felépítésük révén sokkal nagyobb vonóerő-átadást biztosítanak sárban és hóban, mint egy normál gumiabroncs. Azonban fontos tudni, hogy az M+S jelölés sem konkrétan, sem hozzávetőlegesen nem határoz meg számszerűsíthető követelményeket a havas, vagy más téli körülmények között mutatott teljesítmény tekintetében, így jelentősége korlátozott.
Az abroncson található 3PMSF jelölés azt jelenti, hogy az abroncs használata biztonságos havas útfelületen, hóban is meggyőzően teljesít. A 3PMSF jelölést hivatalos tesztintézet adja ki. A minősítés megszerzéséhez az abroncs teljesítményét hatóságilag, egységes szempontrendszer, szabványosított tesztek alapján vizsgálják havas útfelületen, a jelölés azt jelenti, hogy havas vonóerő és biztonság tekintetében az adott gumi megfelelő. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a jó téli abroncsot erről a jelölésről ismerhetjük fel. A 3PMSF jelölés (3 Mountain Snow Flake = 3 hegycsúcs hópihe) nagyon könnyen felismerhető: egy hópehely körül három hegycsúcs látható.
A DOT szám a gumiabroncs gyártási idejét jelöli, azaz megmondja az autósnak, hogy pontosan mikor készült az adott abroncs. A 2000 előtt gyártott abroncsok esetében a DOT-szám három jegyből, a 2010 utániaknál pedig négy számjegyből áll. A négy számjegy közül az első kettő azt mutatja meg, hogy az adott gyártási év hányadik hetében készült a gumiabroncs, a harmadik és a negyedik számjegy pedig a gyártás évét jelöli. Ha tehát egy gumiabroncson a 1814-es szám látható, akkor ebből tudhatjuk, hogy a gumiabroncs 2014-ben, a 18. héten készült. A számot egyébként a gumiabroncs oldalsó falán jól észrevehető helyen, keretben tüntetik fel. Fontos, hogy jellemzően csak az abroncs egyik oldalán.
A témában itt írtunk bővebben.
Ez egy hosszabb lélegzetvételű téma, ide kattintva írtunk róla.
Ebben a részben a gumiabroncsokon lévő speciális jelöléseket és az ahhoz tartozó technikai jellemzőket mutatjuk be.
Bizonyos esetekben, jellemzően a prémium autógyártóknál fordul elő, hogy közösen a gumigyártóval összedolgozva, kifejezetten egy adott típushoz, modellhez optimalizálnak egy-egy abroncsot. Ezeket a gumikat látják egy homologizációval, vagyis egy gyártói jelöléssel. A homologizált abroncsok használhatók más típusú autóhoz is, mint amilyenhez eredetileg készültek, a legjobb választás viszont mindig az, ha az autónkhoz homologizált abroncsot választjuk.
A leggyakoribb homológ jelölések, illetve a jelentésük.
A defekttűrő gumiabroncsokat szerkezetileg megerősített oldalfallal készítik. Ez azt jelenti, hogy egy defekt esetén az abroncsok nem engednek le teljesen, a keréknek akkor is megmarad a tartása, ha a nyomás valamilyen módon elszökik belőle. Ez nem azt jelenti, hogy defekt esetén nem kell cserélni a gumit, csak azt, hogy nem kell az út szélén, öltönyben-kosztümben nekiállni a pótkerék felszerelésének. A defekttűrő gumival simán eljutunk (max. 80 km/h sebesség mellett) a megfelelő gumisig.
A defekttűrős abroncsoknak néhány éve létezik egy másik fajtája, az ún. öntömítős. Ezek az abroncsok egy sűrű, ragacsos anyagot tartalmaznak, amely defekt esetén a lyukat automatikusan eltömíti. Az anyag megakadályozza vagy redukálja a további nyomáscsökkenést.
A technológia lényege, hogy a gumiabroncs belsejében elhelyeznek egy speciális hangnyelő anyagot, amely elnyeli a levegőben fellépő rezgéseket. Ezek a rezgések egyébként a jármű belsejébe kerülnének, bosszantó háttérzajokat eredményezve. Ez a „szivacs” olyan nyílt cellákból álló habból készül, amely maximalizálja az anyag munkafelületét, fokozva a vibrációt, és ezáltal csökkentve a zajt.
A peremvédős gumi speciális kialakítása miatt extra védelmet nyújt a mechanikai behatásoktól. Ilyen behatás lehet a járda okozta súrlódás. A fokozott védelem következtében csökken a kerékpánt amortizációja. Alufelnik esetén gyakran használnak peremvédős gumit.
A technológia hátránya, hogy korlátozza a dísztárcsák felszerelését lemez vagy acélfelni használata során.
Biztonságos tapadás, nagyfokú vezetési kényelem, ugyanakkor kiemelkedő gazdaságosság – ezek a legfontosabb jellemzőik. Nem könnyű feladat a gumiabroncs-ipar számára. Az elektromos járművekhez készülő minőségi gumiabroncsok kifejlesztése intenzív kutatást igényel. Különösen a prémium gyártók hajlandóak a szükséges tőkét olyan innovációkba fektetni, amelyek nagyobb hatótávolságot biztosítanak, a biztonság szem előtt tartása mellett.
Ebben a részben a gumi karbantartás és abroncs cserével kapcsolatos kérdésekre adunk választ.
A abroncsok elhasználódása olyan mértékben lehet különböző, hogy egyetlen konkrét gumiabroncs élettartamát sem lehetséges előre megjósolni. Az abroncs különböző fajta anyagokból és gumikeverékekből áll, amelyek hatással vannak annak teljesítményére, és az elhasználódás sok tényezőtől függ, köztük az időjárástól, a tárolási és használati körülményektől, és sok más olyan dologtól, amelynek az abroncs ki van téve az élettartama során. Ezért kifejezetten ajánljuk a járművezetőknek, hogy figyeljék az abroncsokat, az esetleges nyomásesést vagy bármilyen olyan rendellenességet (vibráció, zaj, húzás), amely arra utalhat, hogy az abroncsot le kell cserélni.
A négyévszakos gumik használatával megtakarítható a szezonális átszerelési költség és azokkal a téli időszakban nagyobb biztonsággal közlekedhetsz.
A túl alacsony vagy túl magas nyomás befolyásolja a gumiabroncs élettartamát, vezetési kényelmét, tapadását és fékezését. A túl alacsony nyomású abroncs túlzott mértékben deformálódik, ami túlmelegedést okoz, növeli a gördülési ellenállást és az idő előtti kopás esélyét. Szélsőséges esetben a túl alacsony nyomás kárt is tehet a gumiabroncsban. Ugyanígy a túl kemény abroncsok élettartama és úttartása csökken, és a kopása egyenetlen lesz.
A megfelelő abroncsnyomás csökkenti annak veszélyét, hogy elveszíti az irányítást a jármű fölött. Ezen kívül védi az abroncsot az idő előtti kopástól és a belső szerkezetének visszafordíthatatlan sérüléseitől. Az abroncsnyomás csökkenhet a kisméretű perforációk, a kerék alkotóelemein keresztül történő természetes szivárgás vagy akár a külső hőmérséklet csökkenése miatt. Havonta és hosszabb út előtt ellenőrizze az abroncsok nyomását, a pótkereket is ideértve, lehetőleg hideg állapotban (amikor a gumi állt legalább 2 órát vagy kis sebességen futott kevesebb, mint 3,2 kilométert). Ha üzemmeleg állapotban méri a nyomást, adjon hozzá 0,3 bar-t a névleges nyomáshoz. Fontos havonta egyszer ellenőrizni az abroncsnyomást, mert:
Az ajánlott abroncsnyomás NINCS feltüntetve a gumiabroncson. Az abroncs oldalfalán feltüntetett érték csupán a maximális felfújási nyomás. Az ajánlott abroncsnyomás megtalálható:
A lefutott gumiabroncsok újrahasznosításának két alapvető formája lehetséges:
A keletkező hulladékabroncsok 50%-át anyagában kell újrahasznosítani. A radiál abroncsok több mint 20 tömegszázaléka az acél erősítőváz, így az abroncs kb. 30%-át kell új gumiként felhasználni, hiszen az acélt a kohászat anyagában hasznosítja. Az abroncsból különböző aprító eljárásokkal kis szemcseméretű port vagy granulátumot készítenek, ezek finomra őrölt frakciója töltőanyagként kis mennyiségben visszadolgozható nem túl igényes gumitermékekbe, a többiből pedig drága kötőanyagok (poliuretán) hozzáadásával járófelületeket lehet előállítani.
Ebben a részben a gumiabroncs kezeléséről és tárolásával kapcsolatos kérdésekre adunk választ.
A tárolt guminak két nagy ellensége van. Az idő és a fel-le szerelés. Valahányszor fel- és levesszük a kerekeket a felniről, nő a sérülés veszélye, így érdemes a teljes kereket cserélni a téli-nyári váltásnál. A téli gumi egyébként is sokszor kisebb, mint a nyári. A váltóméretű abroncs használatával ugyanis sok pénzt lehet megtakarítani.
Az abroncsokat a csere idején érdemes alaposan átvizsgálni. Ha a lekerülő szettnél időben felfedezzük a hibákat, még jó áron tudunk gondoskodni a gumi pótlásáról. Ezek után tisztítsuk meg az abroncsokat! Ilyenkor jöhetnek a különböző gumiápoló szerek is. Bár ezek az anyagok nem tesznek csodát, segíthetnek megőrizni az abroncs állapotát.
A levett gumikat lehetőleg tároljuk függőlegesen! A személygumikhoz ma már szinte fillérekért lehet helytakarékos állványt vásárolni. Ilyen szerkezetet magunk is készíthetünk. A függőleges tárolás során a gumit kisebb eséllyel érik ütések, nem torzul, ferdül a felni a rakásolás miatti terheléstől.
Nagyon fontos elkerülni, hogy a gumi túl melegben vagy hidegben álljon. Közepes páratartalmú, fénytől védett helyen tartsuk a kerekeket! Figyeljünk arra, hogy a felületet ne érje olaj vagy bármilyen más idegen anyag. A műhelyben, garázsban tárolt gumikkal gyakran előfordul, hogy valamilyen kicsöpögő vegyszer megmarja a gumi felületét.
A gumiápoló az egyik legelterjedtebb autóápolási tisztítószer. Sikerének titka hogy bámulatos eredményeket érhetünk el vele pár másodperc alatt. Hab, folyadék illetve olaj formában ajánljuk a felvitelét. A gumiápolók lassítják a gumik öregedését és védelmet biztosítsanak a káros UV sugárzással szemben.